Választások előtt: Terbe Zoltán szubjektív elemzése

felkialtojel_5A MajsaInfo online felületén Terbe Zoltán volt polgármester elemzi a majsai politikai helyzetet. Írását részletekben közöljük, és természetesen minden érintettnek biztosítjuk a válaszadás lehetőségét.

Ismét eltelt négy év, és helyhatósági választások közelednek. Talán még soha ennyi aspiráns nem volt a különböző posztokon, mint most. Sokszínűek lettünk. Az önjelöltek, a felkért jelöltek, és a rábeszélt jelöltek között vannak „régi motorosok”, és vannak új aspiránsok is.

Azt tartja a mondás, hogy „Új seprő jól seper, de a régi tudja, hol a piszok”, és eszerint mindenki belefér a kínálat kosarába. Én a múlt év őszén döntöttem úgy, hogy nem folytatom helyi közéleti és politikai pályafutásomat, nem indulok a választásokon. Életem több mint felét aktív politizálással töltöttem. huszonnégy éven át voltam a képviselő-testület tagja. Négy évig voltam polgármester. Szeretném most Önökkel megosztani eddigi tapasztalataimat annak érdekében, hogy tanulhassunk azokból, és elősegíthessem azt, hogy idén október 12-én helyesen döntsünk mi, kiskunmajsai választók.

Elnézve a jelenlegi jelöltek listáját szomorú szívvel kell megállapítanom, hogy nem mindig lehet majd jó döntést hozni. Lesz olyan helyzet, ahol a tisztelt választó csupán a legkevésbé rossz döntés meghozatalára lesz képes a kínálat alapján, de erről majd egy későbbi írásomban ejtenék néhány szót. Elöljáróban még csak annyit, hogy véleményem természetesen szubjektív lesz, és sok esetben nem fog találkozni mások álláspontjával, de hiszen ez természetes.

Első nekifutás

1990 tavaszán volt az első szabad választás a kommunista diktatúra bukását követően. A rendszerváltás első, új parlamentje ősszel megalkotta a helyhatóságokkal kapcsolatos törvényt, és ez év őszén készülhettünk az első helyi választásra. Az akkori légkört még természetesen áthatotta a rendszerváltás szelleme és lendülete, de már meghatározóak voltak a személyi motivációk is.

A mély helyi gyökerekkel rendelkező MDF így 6 képviselőt, az SZDSZ 10 képviselőt, a kisgazdák 2 szenátort, és a KDNP 1 szenátort juttatott be az önkormányzatba. Meg volt tehát az SZDSZ helyi dominanciája, és habár a Faludi Tamás vezette liberális csapat Kiss Károlyt juttatta a polgármesteri székbe, Faludi már ebben a ciklusban is kimutatta foga fehérjét. (Tudnunk kell, hogy ezen a választáson nem közvetlenül szavazhattak a választók a polgármesterre, hanem a testület választotta azt meg.)

Mint többségi frakció vezetője, Faludi jelentős befolyásra tett szert. Kiss Károly valószínűleg később vette észre, hogy rossz csapatba került, hiszen beállítottsága, hite, és vallásossága nyilvánvalóvá tették a Faludi csapattól való különbözőségét. A töréspont a katolikus iskola újraindításakor jelentkezett igazán. Ebben a kérdésben Faludi alul maradt, és ez a töréspont mai napig rányomja bélyegét városunk vezetésére.

Fontos töréspont volt még ebben a ciklusban a jegyző megválasztása. A korábbi VB titkárok helyett ekkortól állt vissza a jegyzői státusz. Kiskunmajsán Csávolszky Lászlót, a korábbi VB titkárt választotta jegyzőnek a Faludi vezette SZDSZ többségű testület. Ez a döntés komoly feszültséget jelentett a rendszerváltásban aktív szerepet játszó politikusok körében. Kerpits Miklós, aki a helyi rendszerváltás kiemelkedően elismert tagja volt, ekkor mondott le képviselői mandátumáról.

Összességében elmondhatjuk, hogy a Kiskunmajsa vezetésében máig meglévő, és immár kibékítetlennek mondható lövészárokharc alapjait az első önkormányzatban tették le. Azok tették le, akik már ebben a ciklusban is meghatározó személyek voltak, hiszen nekik állt ez módjukban. Az akkor kialakuló frontok máig megvannak, és nagyon megnehezítik az érdemi munkát a város élén.

Terbe Zoltán


További friss hírek