Választások előtt: Terbe Zoltán szubjektív elemzése 6.

felkialtojel_5A MajsaInfo online felületén Terbe Zoltán volt polgármester elemzi a majsai politikai helyzetet. Írását részletekben közöljük, és természetesen minden érintettnek biztosítjuk a válaszadás lehetőségét. Hatodik rész.

A 2010-es parlamenti választásokon a Fidesz-KDNP kétharmadot szerzett. A frissen megválasztott parlament egyik legfontosabb teendője az volt, hogy még az őszi önkormányzati választások előtt végrehajtsa az általa szükségesnek vélt módosításokat az önkormányzatiság területen. Kiskunmajsa tekintetében az egyik legszembetűnőbb változás az volt, hogy a korábbi tíz választókerület helyett nyolcat alakítottak ki, és a képviselő testület létszáma is lecsökkent a korábbi tizennyolcról tizenegy főre. Az új választókerületek kialakításánál a legfontosabb szempont az volt, hogy közel azonos számú választó szavazzon egy-egy képviselői mandátumért, de természetesen több más szempontot is figyelembe kellett venni. Széles körű egyeztetési folyamaton ment keresztül az új körzetesítés, amit aztán megyei szinten hagytak jóvá. (Érdekessége az egyeztetésnek, hogy Faludi Tamás mint az SZDSZ, és nem mint az EKE képviselője vett azon részt…)

A választásokon – az előző írásomban leírtak következtében – a majsai jobboldal nagyon megosztottan indult. A Fidesz még az egyeztető tárgyalások elején kijelentette, hogy nem hajlandó a Terbe Zoltán által képviselt PSZM-mel közösködni. Nem volt miről tárgyalnunk. Az eltelt négy év kemény munkája, és eredményei egyértelművé tették a PSZM képviselői számára, hogy folytatni kell a sikeres munkát, tehát akár önállóan is indulni kell a választásokon. A Jobbik némi egyeztetés után szintén az önálló indulás mellett döntött. Faludi Tamás, és Fogl András felülemelkedve a régi ellentéteken ismét egymással szövetkeztek, így a választási eredmény szinte be volt kódolva. A választás az országos fideszes tarolással ellentétben a helyi Fidesz csúfos kudarcával végződött, hiszen nyolc nullra kaptak ki a nyolc körzetben, és így csak egy listás hellyel „büszkélkedtek”, míg a PSZM öt főt, a baloldal szintén öt főt juttathatott a testületbe.

Az egy árva fideszes listás helyre végül nem a korábbi polgármester jelölt Szabóné Csábrády Anikót delegálták, hanem a testületbe Abonyi Henrik került be. Ő vált a mérleg nyelvévé. Őt „megkínálták” egy alpolgármesteri székkel, amit elfogadott, és így létre jött az országosan egyedülálló MSZP – SZDSZ – Fidesz koalíció, mely hat fős tagsággal, egy fős többséggel vette kezébe a város vezetését. Hozzátenném, hogy Abonyi Henrik, mint a mérleg nyelve markánsan megjeleníthette volna a helyi Fidesz véleményét és akaratát, de ez nem így történt, szinte minden egyes kérdésben teljes mellszélességgel Faludi oldalán állt, és szavazott. Abonyi Henriknek nagy szerepe volt abban, hogy az előző négy évben a Fidesz szinte eltűnt a majsai közéletből. A koalíció ára volt Fogl András alpolgármestersége is, hiszen ő nem szerette volna, hogy a korábbi eset megismétlődjék, és ő ismét kiessen ebből a rég áhított pozícióból…

Elmondhatjuk, hogy ebben, a legutóbbi ciklusban Faludi Tamás, mint polgármester alulmúlta önmagát. A polgármester kézi vezérlése által irányított holdudvar, illetve – a többség okán – az egész testület számára a ciklus első időszakában leginkább azzal telt az idő, hogy az előző 2006-2010-es ciklus dokumentumait nézték és nézették át. Az ott tapasztaltak alapján aztán fenyegetőztek (ezzel próbálva zsarolni a korábbi városvezetésben részt vevő képviselőtestületi tagokat), vagy hivatalos vizsgálatokat rendeltek el (sokszor még szabálytalanul is), vagy akár feljelentést is tettek. Ez a munka olyannyira leköthette őket, hogy az első időszakban más érdemi munkát gyakorlatilag nem is végeztek.  Befejezték ugyan azokat a pályázatokat (több-kevesebb sikerrel), amelyeket még az előző ciklusban kezdtünk el (ilyen volt például a bölcsőde felújítása és bővítése, a Zrínyi utca felújítása, az ipari park fejlesztése, stb…) ezek után azonban elfogyott a muníció, az eredeti ötleteknek nyoma sem volt. Az Önkormányzat létrehozott ugyan egy projekt irodát, de annak működését, a feladatok és a felelősségek pontos meghatározását még a mai napig nem hajtották végre. Így történhetett meg például, hogy nem sikerült időben benyújtani azt a közel háromszázmilliós pályázatot, amellyel jelentősen javíthattuk volna Kiskunmajsa csapadékvíz elvezetési gondjait. (Ennek felelőse a mai napig nincs meg.) Ennek a jó szándékúnak is mondható, de balul sikerült struktúrának is köszönhető, hogy míg az előző ciklusban közel kettő milliárd forint pályázati pénz gyarapította, fejlesztette Kiskunmajsát, addig Faludi második ciklusában mindössze néhány százmillió ideérkezését lehet felmutatni – holott a pályázati pénzek felkutatásával és megszerzésével külön csapat foglalkozott.

Itt kell említést tenni a legutóbbi ciklusnak egy nagyon fontos, Kiskunmajsa életét alapvetően félre vivő történetéről. A Motorlandról. 2011-ben egy olasz, és egy majsai vállalkozó zárt ülésen adott tájékoztatást nagy ívű elképzelésükről, miszerint Kiskunmajsát a motorsport fellegvárává varázsolják. Ehhez a testülettől – alapvetően Faludi polgármester úr többségének köszönhetően – a szükséges felhatalmazásokat, és jogokat gyorsan meg is kapták. Az alapkőletételnél volt nagy csinnadratta, és felhajtás (mára kiderült, hogy ez volt a legjelentősebb esemény az eltelt három évben az ipari park életében), aztán néhány év teljes csönd következett. Néha eljutott hozzánk néhány hírfoszlány, hogy például Kiskunmajsán MotoCross világbajnokság (vagy világbajnoki futam?) lesz, és ehhez több száz milliós állami támogatás is jön majd, de érdemi történések nem voltak. A befektetők a laktanya egy részét is meg kívánták venni munkásszálló kialakítása céljából, de összességében az egészből nem lett semmi. A ciklus végére a projekt elhalt. Örökségül azokat az elszalasztott lehetőségeket hagyta ránk, amelyek – bizonyos körülmények megváltozása miatt – már soha nem jönnek vissza, sőt, az egykori projektgazdák azóta talán már több tízmillió forintra perelik a várost, és emiatt az ipari park területének használata is évekre (a várható perek idejére) ellehetetlenülhet. Az érintett, Faludi által vezetett két ciklus bebizonyította, hogy jelenlegi polgármesterünk az ipari parkhoz nem ért, hiszen azzal két ciklus alatt sem tudott mit kezdeni.

A város vezetői és az idegenforgalom szereplői közötti viszony ebben a ciklusban teljesen leromlott, gyakorlatilag az érdemi kapcsolat megszűnt, és így az idegenforgalom területén is inkább visszafejlődésről beszélhetünk, mintsem előre lépésről. Lesz mit helyreállítani az utódoknak… Sok- sok pénz és lehetőség mellett mentünk el ezen a téren is. Elég csak a TDM-et említenünk, ami a turisztika szereplők összefogását segítette volna elő. Ez a lehetőség Faludiék miatt jelenleg nagyon távol került Kiskunmajsától.

A kétharmados többségű parlament, és a kormány jelentős erőfeszítések árán átvállalta az önkormányzatok banki tartozásait. Kiskunmajsán is új alapokra kellett volna helyezni a helyi adópolitikát. Ez nem történt meg. Helyette némi kapkodás után egy fajta összevisszaság jellemezte a város adózási rendjét – gondoljunk csak az ingatlanadóra, amit bevezettünk, elengedtünk, mérsékeltünk, majd megszüntettünk néhány hónap alatt. Ezt sem önszántunkból, hanem a helyi vállalkozói felháborodás hatására.

Némi összevisszaság volt jellemző a ciklusra a jegyzőkkel kapcsolatban is. A korábbi jegyzővel, Dr. Tóth Máriával úgy látszik Faludi nem szimpatizált, és másfél év után el kellett mennie Kiskunmajsáról. Az aljegyző vitte egy darabig az ügyeket, akiből idővel jegyző lett, majd ismét aljegyzővé vált, és jött egy új jegyző. Ezt nem nevezhetjük kiszámíthatóságnak, ami azért nem ártana egy település életében.

Említhetnénk még számos példát arra, hogy mi nem sikerült, vagy mi sikerült rosszul ebben a ciklusban. Könnyű most választási programot alkotnia Faludi Tamásnak. Azokat az ügyeket amiket elrontott, elszalasztott, vagy nem csinált meg, egy csokorba kell gyűjtenie, és már kész is a program, csak az a kérdés, hogy mi a garancia arra, hogy ezek után jobban végzi majd a dolgát mint eddig ?

A legutóbbi ciklusban is megismétlődött az, ami korábban volt jellemző: a többségi frakció elkopott, Faludi hívei rendre kihátráltak vezetőjük mögül. Napjainkban már nincs többség, Fogl ismét szembe fordult Faludival, majd a ciklus legvégén, alig pár hónapja Abonyi Henrik is félre állt. Arról a vezetői módszerről, és technikáról, amelyet Faludi Tamás és társai vezettek be és honosítottak meg Kiskunmajsán, immár végképp bebizonyosodott, hogy nem viszi előre a város szekerét.

A fentiekben írtak alapján felelősen jelenthetem ki: más, új vezetés kell Kiskunmajsának.

Terbe Zoltán

További friss hírek