Választások előtt: Terbe Zoltán szubjektív elemzése 5.

A MajsaInfofelkialtojel_5 online felületén Terbe Zoltán volt polgármester elemzi a majsai politikai helyzetet. Írását részletekben közöljük, és természetesen minden érintettnek biztosítjuk a válaszadás lehetőségét. Ötödik rész.

2006-ban megszületett az a választási összefogás, amely a kiskunmajsai nemzeti oldal, és elsősorban a Fidesz sikerét eredményezte.

A helyi Fidesz, a KDNP és az MDF, Nemzeti Fórum polgármester-jelöltje Terbe Zoltán – igaz, hogy csak 21 szavazattal, de – polgármester lett. A Fidesz és az MDF frakciója is négy főből állt, az EKE (Faludi polgármester úr választási jelölő szervezete) öt képviselőt juttatott be, az MSZP pedig hármat, míg a cigány kisebbség egy fővel képviseltette magát a testületben. A korábbi erőviszonyokat figyelembe véve senkinek nem volt meg a többsége, így a négy év alatt a polgármester minden fontosabb döntés előtt (akár eseti alkuk keretében) volt kénytelen egyeztetni az érintett képviselői csoportok tagjaival. Ezt kezdetben az ún. informális találkozókon ejtették meg, amelyet több esetben vidéken tartottak meg. Az informális megbeszéléseket a későbbiek során az ellenérdekelt képviselő csoportok elszabotálták, így e fórum veszített fontosságából, és ez a rendszer a ciklus vége felé már nem működött.

A Fidesz-MDF koalíció törékenynek bizonyult. Az első repedést a jegyzőválasztás jelentette, amikor nem a Fidesz által preferált Dr. Tárai Évát választotta meg a képviselő testület Dr. Csávolszki László címzetes jegyző utódjául, hanem Dr. Tóth Máriát, Szank jegyzőjét. A Fidesz frakcióban problémát okozott az is, hogy az MDF frakciójában tapasztalt, régi képviselők ültek, és a frakcióüléseken minden egyes kérdésben markáns, kiforrott véleményük és javaslatuk volt. Ezt az újonnan jött Fidesz frakció „kioktatásnak”, sértegetésnek vélte, és egyre kisebb mértékben vettek részt a frakcióüléseken. A Fidesz megyei és országos vezetőit kértük segítségül a vitás kérdések elsimítása érdekében, de egy év alatt a koalíció működésképtelenné vált, pedig sok volt a tenni való.

A ciklus során fent, országos szinten baloldali vezetés, lent, vidéken pedig alapvetően nemzeti oldali dominancia volt, tehát a politikai konstelláció ellentétes volt. Ebben a ciklusban, 2007-ben nyíltak meg a jelentősebb uniós pályázatok, és az önkormányzatnak résen kellett lenni, hogy a 2007–2013-as brüsszeli költségvetési szakaszban minél több pályázati forrás álljon rendelkezésünkre, minél többet nyerjünk meg városunk számára. Nehezítette a pályázatok előkészítését az, hogy habár elméletileg az előző vezetés tudta, hogy jönnek a pályázatok, gyakorlatilag semmit nem tett azok előkészítése érdekében. (Megjegyzem e helyen is, hogy most is ez a helyzet, vagyis e téren a következő ciklusban is komoly feladatok várnak majd az illetékesekre…)

A korábbi Faludi féle vezetés valószínűleg azért, mert nem akart népszerűtlen intézkedéseket végrehajtani, nem tett lépéseket a takarékosabb gazdálkodás felé, így ezzel is az új vezetésnek kellett megbirkóznia 2006 után. Olyan alapvető szolgáltatásokat érintő gondokat is megörökölt az új, vegyes csapat, mint a közétkeztetés fenntartása, hiszen az egyik konyhánk működési engedélye hónapokon belül lejárt volna, ha a szükséges, több tízmilliós fejlesztéseket nem hajtjuk végre. Pénz híján, befektetői tőkéből kellett ezt a tűzoltást elvégeznünk. A Faludi-éra alatt az önkormányzat átvállalta a lakossági vízdíjak egy részét, ami szintén több tízmilliós terhet jelentett az akkor igencsak szűk költségvetés számára. Volt tehát bőven örökség, amit kezelni kellett, és a ciklus elején még olyan váratlan problémákkal, és ezekhez kapcsolódó feladatokkal is szembesültünk, mint pl. az illegális német szemét lerakása a laktanyában. Ez az ügy túlnőtt Magyarország határain, és emiatt sokáig negatív színben szerepelt Kiskunmajsa a médiák címlapján.

Volt tehát tennivaló bőven, amihez nem volt meg a szükséges többség, így mint arra már utaltam, minden egyes (úgynevezett: stratégiai) döntés előtt alapos egyeztetéseket kellett lefolytatni. A Fidesz egyre inkább kifarolt a kezdeti koalícióból, és így a polgármesternek immár csak „négy fős többsége” maradt a testületben. Fogl András megérezte, hogy sokszor szükség van az ő szavazataikra, és élt is ezzel a lehetőséggel – általában a személy szerint neki tett gesztusoktól tette függővé ezeket a döntő szavazatokat. Faludi megérezve a rést a Fidesz és az MDF frakció között, mindent megtett annak érdekében, hogy ez a rés egyre táguljon, és elmondhatjuk, hogy a Szabóné Csábrády Anikó vezette Fideszes csapat ebben partner is volt, többször nyíltan is jelezték aktív együttműködésüket Faludi Tamással. A ciklus második felében, de leginkább annak vége felé, egyes esetekben már teljesen kiszámíthatatlanná váltak az egyes szavazások eredményei. Faludi Tamás ekkor már ismét nyeregben érezte magát. Olyan lépéseket és gesztusokat engedett meg magának, amelyek egyértelműen a bizonytalanság felé vitte a testület munkáját, illetve elterelte a figyelmet a valóban lényegi kérdésekről. (Például úgy hírlik, olyan módon próbálta ellehetetleníteni egy bizottság ülését, hogy az ülés alatt a lábát feltette az asztalra, és így teljes zavart keltett a résztvevőkben…)

A belső nehézségek és súrlódások, és a külső bonyolult ellentmondásos politikai helyzet ellenére számos sikeres fejlesztést valósítottunk meg 2006-2010 között. A teljesség igénye nélkül felsorolnánk néhányat:

  • Kiskunmajsán felépült és megkezdte működését a járóbeteg-szakrendelő, és ez által jelentősen emelkedett a betegellátás színvonala. Az érintetteknek immár nem kell vidéki városokban élő szakorvosokhoz utazgatniuk egészségük javítása céljából.
  • A ciklus elején fejeződött be az a hosszú évek óta tartó folyamat, aminek eredményeként felszámoltuk a kiskunmajsai szemétlerakó telepet. Igaz, hogy Faludi Tamás a teljes rekultiváció előtt még ide szeretett volna hozatni 80 000 m3 szemetet más településről, de a helyreállítás végül e nélkül valósult meg. A lakosság ez irányú terhei ezzel sajnos növekedtek, de ellentételezésként önkormányzatunk megszüntette a helyi kommunális adót.
  • Országos segítséggel felszámoltuk a kiskunmajsai cigánytelepet.
  • Régi álma teljesült a kiskunmajsaiaknak hiszen rendőrlámpa biztosítja a biztonságos közlekedést a város központjában.
  • Tágas és világos új buszmegállót építettünk, növelve ezzel az utazók kényelmét és biztonságát. A külterületi utak mellett esőbeállók biztosítják a közlekedők kényelmét.
  • Vállalkozói, lakossági összefogással megújult a szökőkút, térburkolat került a kultúrház előtti térre, valamint a teljes járdafelületre egészen a Félegyházi útig.
  • A sokéves helyben járást követően érdemi lépés történt az ipari park tekintetében is. 13 hektárnyi terület került teljes közművesítésre. Ezáltal megfelelő környezetet tudunk ajánlani az esetleges vállalkozóknak. Sajnálatos, hogy a második Faludi-érában az ipari park sorsa félresiklott, mivel a Motorland nevű fantáziadús próbálkozás legalább négy évvel vetette vissza azokat az esélyeket, amelyek a betelepülést segíthették volna elő.
  • Helyre állítottuk a testvérvárosi kapcsolatokat. Ennek állít emléket a felső temető bejáratánál a székely kapu, melyet Gyergyószentmiklós ajándékozott Kiskunmajsának.
  • Sajnos nem sikerült beindítani a kiskunmajsai energetikai programot. Magyarországi befektető jelentkezett, hogy pályázati forrásból valamint az ő befektetői tőkéjéből egy komplex energetikai rendszert alakítsunk ki Kiskunmajsán, amely a megújuló energiaforrásokkal működő ipari parkba és környékére telepített energiatermelőkkel, kiserőművek segítségével olcsó energiát adhatott volna a város intézményeinek és az ipari parkba települőknek. A Mózer Gyula vezette illetékes bizottság öt hónapig képtelen volt döntést hozni ez ügyben, és e vétkes mulasztással elszalasztottuk azt a lehetőséget, hogy 1,5 milliárd Ft-ból Kiskunmajsa az energetikai fejlődés útjára lépjen.
  • Hasonló sorsra jutott Kiskunmajsa főterének és környékének komplex felújítása, mert az önkormányzat az erre benyújtandó pályázatot leszavazta. Rossz nyelvek szerint Terbe Zoltán polgármester ellenzéke azt fogalmazta meg, „… Nehogy már a Terbe Zoli ezt is megcsinálja!” – de ez természetesen csak szóbeszéd…

Összességében közel 2 milliárd Ft fejlesztési támogatás érkezett ebben a ciklusban Kiskunmajsára, és szemmel láthatóan javultak a lakosság életkörülményei, leraktuk a fejlődő ipari park alapjait is.

A testület munkája viszont megsínylette a gyors és dinamikus változásokat. Kicsinyes politikai érdekek, egyes megélhetési politikusok érdekei, kül- és belterületiek közötti feszültségek tették egyre nehezebbé a munkát és eredményezték azt, hogy a nemzeti oldal teljesen polarizálva, szétválva indult a 2010-es választásokon. Faludi Tamás kiválóan használta ki a feszültségekkel terhes testületi munkát, tevékenysége tovább fokozta a megjelent feszültségeket, gátolta Kiskunmajsa fejlődését. A négy év kemény munka felőrölte a politikai egységet a nemzeti oldalon, és összefogás hiányában újabb fordulat következett be a 2010-es választáson.

Rólam azt is mondták, hogy „diktatórikus” vezető voltam, és azt is, hogy túl demokratikus és engedékeny a képviselők felé. Majd a jövő talán megadja erre a dilemmára a választ. Én a fentiek szerint emlékszem arra a négy évre.

Terbe Zoltán


További friss hírek