Választások előtt: Terbe Zoltán szubjektív elemzése 4.

felkialtojel_5A MajsaInfo online felületén Terbe Zoltán volt polgármester elemzi a majsai politikai helyzetet. Írását részletekben közöljük, és természetesen minden érintettnek biztosítjuk a válaszadás lehetőségét. Negyedik rész.

A 2002-es választásokon jelent meg először a nyilvánosság előtt az EKE (Együtt Kiskunmajsáért Egyesület). Elvileg ez egy új politikai formáció volt városunkban, de gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy az EKE leánykori nevei SZDSZ és MSZP voltak. Az ezt megelőző, 1998-2002-es ciklusban megvalósított nagy volumenű fejlesztések, és a kiegyensúlyozottnak mondható testületi munka ellenére az új formáció (néhány régi arc felmutatásával) sikert aratott. A 18 fős testületből 9 főt adtak, és a polgármestert is az EKE juttatta be székébe Faludi Tamás személyében. A Kisgazdáknak 4, az MDF-nek 3 képviselője került be a testületbe, akik az egy fős Fidesz frakcióval kiegészülve alkották a kisebbségi ellenzéki tömörülést, illetve a törvényi szabályozás miatt az MCF (Magyarországi Cigányok Fóruma) Kolompárt Orbánt juttatta még be a testületbe. Ebben az időszakban is elvileg olyan konstelláció állt fel, hogy ugyanaz a politikai oldal volt hatalmon fent is és lent is, de az időszak fejlesztéseire ez enyhén szólva nem nyomta rá bélyegét. Mivel Faludi Tamás ismét hatalomra került, és megvolt hozzá a többségi frakciója is, ezért azok a módszerek és technikák váltak dominánssá ebben az időszakban, amelyekkel már korábban is találkoztunk, de akkor még nem voltak jellemzőek a kiskunmajsai önkormányzatra.

Az a hír járta, hogy Faludi a kampányban Fogl Andrásnak ígérte az alpolgármesteri széket, de ezt a testület megalakulásakor Mózer Gyula kapta meg. (Így legalább egyik vezetőnknek megvolt a felsőfokú végzettsége.) Mód lehetett volna arra is, hogy listán Faludi Tamás régi harcostársa, Valentovics István kerüljön be az önkormányzatba, de helyette az illetékesek dr. Szabó Lajos ügyvéd urat emelték be a testületbe, tehát már a ciklus elején sikerült némi belső feszültséget kódolni a rendszerbe.

A kampány és a jövő egyik fő kérdését, az ipari park ügyét egy bizonyos „Sallai” úrral vélték megoldani a város új vezetői. Sallai úr állítólag többször tett ígéretet arra, hogy jelentős összegű vásárlásokat és befektetéseket valósít meg az ipari parkban, de érdemi megbeszélésre és döntésre soha nem került sor. Sallai úrral néhány képviselő állítólag találkozott egyszer-kétszer, de ezen a téren semmi érdemi nem történt, vártunk a ciklus végéig a virtuális Sallai úrra rendületlenül. Néhány telket nagyon olcsón eladott az önkormányzat az ipari parkban, de azt többen visszaadták, hiszen a közművek kiépítése horribilis összegbe került volna.

Ebben az időszakban telepedtek le Kiskunmajsán a multi kereskedő cégek. A múzeum helyén a SPAR, a korábbi tej felvásárló helyén pedig a PENNY. Ezt követően azonban az önkormányzat korlátozta a multik betelepedési jogait.

Érdekes színfoltja volt ennek a négy évnek az az eset is, amely még az előző időszakban indult. Eszerint egy befektető társaság meg kívánta vásárolni az önkormányzat egyik használaton kívüli telephelyét még Kiss Károly polgármestersége idején, de a tárgyalások elhúzódtak, és a döntés a választások utánra halasztódott. Ezt követően 2002 decemberében roppant sürgősen a testület elé került az ügy, és végül a korábban kialkudott árnál alacsonyabb összegért kelt el a terület. Ez az eset a későbbiek során „Mészomvájn” ügyként került be a köztudatba. Az ügy utórengéseihez tartozik (a szereplők átfedettsége miatt) egy, a polgármester érdekeltségébe tartozó cég később megvalósult tulajdonoscseréje is….

Ebben a választási ciklusban vált „gyakorlattá” a feljelentgetés. Az első „politikai jellegű” feljelentést Faludi Tamás tette a „Majsai Polgári Fórum” című hetilappal szemben. Nyilvánvaló hogy az újságban megjelenő hírek és tudósítások nem nyerték el akkori polgármesterünk szimpátiáját, és más fegyver híján fordult ehhez az eszközhöz a lappal szemben. Ma visszatekintve az azóta eltelt időszakra, el kell mondanunk, hogy ez volt az első ilyen jellegű lépés közéletünkben, de azóta sajnos Kiskunmajsán a közélet szerves részévé vált egymás feljelentgetése.

Úgy tűnt, hogy Faludi többségi frakciója fegyelmezett. A szerény, de biztos többség a ciklus első felében óramű pontossággal dolgozott. Óriási kezdeményezések nem kapcsolódnak ehhez az időszakhoz. Visszaemlékezve úgy tűnik, hogy az önkormányzat tevékenysége elsősorban abban merült ki, hogy a kívülről „beeső ügyek” megoldása vonta el az érintettek legtöbb energiáját, valamint a belterjes kisstílű harcocskák. Önálló kezdeményezésekre, stratégiák kidolgozására, fejlesztések, és leendő pályázatok előkészítésére nem került sor, aminek később ittuk meg a levét.

Valószínűleg a ciklus második felében egyes EKE-s képviselők látták, hogy mi folyik az önkormányzatban, érzékelték ők is az egy helyben topogást, ezért szembe kerültek Faludi kitartóbb híveivel a frakción belül, és így a ciklus vége felé már nem sikerült minden gondolatot megszavaztatni a többségi csapattal. Ennek egyik legmarkánsabb példája az a történet, amely példa nélküli volt Kiskunmajsa rendszerváltás utáni történelmében. Polgármester úr javaslatot tett arra, hogy a kiskunmajsai vízi közmű üzemeltetését egy a város, és befektetők tulajdonában lévő cégre bízzuk, és ne a Halasvíz Kft. működtesse a továbbiakban Kiskunmajsa vízellátó, és szennyvíz rendszerét. Heves viták után született is ez ügyben egy döntés, de az EKE frakcióban nagy ellentéteket korbácsolt az ügy. Faludi polgármester úr állítólag a frakció meggyőzése érdekében komoly „nyomásgyakorlással” élt az érintett renitensek esetében. A korabeli nem hivatalos hírek alapján rendőrségi közreműködéssel született egy hangfelvétel, amely ezt volt hivatott alátámasztani. Feljelentés is született az ügyben. Beindult a hivatalos vizsgálat, és a képviselő testület tagjait sorra hívták be a Megyei Ügyészségre tanúként. A pletykák szerint a frakción belüli „lobbi tevékenységről” készült hangfelvétel nem volt bizonyító erejű, ezért az eljárást az ügyészség bizonyítékok hiányában lezárta. Ekkor már nyilvánvaló volt Fogl András és Faludi Tamás ellentéte (hiszen az ügyet éppen Fogl képviselő úr robbantotta ki), amely markánsan megnyilatkozott a 2006-os választási kampányban is. Ekkor Fogl András egyoldalas, minden lakáshoz eljuttatott szórólapon annak a véleményének adott hangot, hogy Faludi Tamás alkalmatlan a polgármesterségre, rosszul végezte a dolgát, és jobb lenne, ha eltávozna a kiskunmajsai közéletből.

Látjuk tehát, hogy ez az időszak, (habár fent is és lent is azonos színű vezetés működött), nem hozott túl sok eredményt Kiskunmajsa életében. Az ebben az időszakban meghonosodott politikai és közéleti gyakorlatok viszont megmérgezték városunk vezetését, és a későbbiek során táptalajul szolgáltak ahhoz, hogy a jelenlegi időszakban is kibékíthetetlen ellentétek feszüljenek egymáshoz, és ez az ellentét megbénítsa városunk közéletét és fejlődését. Ez a korszak, Faludi első regnálása sokat rontott a helyi közállapotokon.

Terbe Zoltán

majsainfo

További friss hírek