Választások előtt: Terbe Zoltán szubjektív elemzése 3.

felkialtojel_5A MajsaInfo online felületén Terbe Zoltán volt polgármester elemzi a majsai politikai helyzetet. Írását részletekben közöljük, és természetesen minden érintettnek biztosítjuk a válaszadás lehetőségét. Harmadik rész.

Mint előző írásomban jeleztem, néha előállt az a konstelláció, mikor fent is és lent is ugyanaz a politikai oldal került hatalomra. 1998 és 2002 között, az első Orbán-kormány idején Kiskunmajsán jelentős jobboldali többségű önkormányzat végezte a munkáját. Tizenegy fős Kisgazda-MDF frakció jött létre, melyhez csatlakozott az először a testületbe bejutott egy fő fideszes képviselő, és Kolompár Orbán is ezt a frakciót gyarapította. Velük szemben öt fős SZDSZ-MSZP frakció munkálkodott. A Fidesz Kiskunmajsai Szervezete ezen a választáson önállóan indult. Akkori elnökük azt a tájékoztatást adta , hogy a Fidesz úgy döntött, önállóan megméretteti magát, megnézik, mit ér a Fidesz Kiskunmajsán. Nos, a Fidesz frakció egy fősre sikeredett. Megjegyzem, hogy az elmúlt ciklusok során, amikor a helyi Fidesz önállóan mérettette meg magát a választásokon, mindig csak egy-egy főt sikerült bejuttatnia a testületbe. Abban az esetben, amikor valamilyen választási szövetség keretében indultak, jelentősebb létszámra tettek szert.

A ciklus a stabil és kiszámítható, jól együttműködő többségi frakció munkája révén nagyon szép és látványos eredményeket hozott Kiskunmajsán. Nem kis lobbitevékenység eredményeként sikeres pályázataink születtek a kiskunmajsai szennyvízrendszer végleges kiépítése érdekében. Ekkor hajtotta végre a város eddigi legnagyobb volumenű és minden kiskunmajsai polgár életét érintő beruházását. A közel 2,4 milliárd forintos projekt útja azonban nem volt eseménytelen. A pályázatok elkészítése, benyújtása és annak sikerei csak az első lépcsőt jelentették. Egy ekkora volumenű beruházás nagyon összetett. A fővállalkozót, mint kivitelezőt kiválasztani csak egy hosszadalmas közbeszerzési eljárás keretében volt lehetséges, amely kétfordulós eljárás volt. Jelentkezőből is volt bőven. A szóbeszédek szerint a jelentkezők részéről megindult a megkeresés a döntéshozó képviselők felé és erős lobbi tevékenység volt tapasztalható ezen a téren.

Az ellenzéki képviselőcsoport egyes tagjai (a szóbeszédek szerint) nem nézték jó szemmel a helyi kormánypárti többség sikerét… A sok zökkenő és akadály után megszületett a döntés egy szerda esti zárt ülésen, és a testület kiválasztotta a kivitelezőt. Hogy, hogy nem, a zárt ülést követően másnap délelőtt már a közbeszerzési tanács asztalán volt egy fellebbezés, amelyet máig ismeretlen személyek nyújtottak be. A fellebbezés kivizsgálása és az arról való döntés három hónappal vetette vissza a beruházás megkezdését. Máig sem tudjuk, hogy ki volt a jól informált fellebbező, de szóbeszédek természetesen itt is terjednek. Bárki is volt az, sokat ártott Kiskunmajsának! A beruházás megkezdődött, és a lakosság számára sokszor kellemetlenséggel járt, hiszen utcájuk kisebb-rövidebb ideig fel volt túrva, nehezen lehetett közlekedni. Az utcák helyreállítása viszont a projekt végeztével jól sikerült, hiszen Kiskunmajsán azóta nincs kövezetlen utca.

Ebben a ciklusban a kiegyensúlyozottnak mondható képviselői munka során mód nyílt hosszabb távú elképzelések előkészítésére és kidolgozására. Felvetődött például a kiskunmajsai tanyavilág világörökség részévé nyilváníttatása, de ennek a gondolatnak a folytatására már nem jutott idő. Ekkor kezdett bele Kiskunmajsa az ipari park projektbe is, amely a mai napig magán hordozza azokat a jegyeket, amelyeket az érintettek az évek során ráaggattak, és amelyek a projekt ellehetetlenülése felé mutatnak. A gondolat maga jó volt. Kiskunmajsa a hagyományos mezőgazdasági települési struktúra mellett a javában fejlődő idegenforgalomra számíthatott még. Fontos volt azonban egy harmadik láb megerősítése, amely a vállalkozói szektort célozta meg. A város a központi támogatásokon túl saját bevételeivel gazdálkodhatott. A saját bevételeket – elsősorban az iparűzési adót – pedig úgy célszerű gyarapítani, hogy a helyi vállalkozások terhei ne nőjenek. Ezért kellett olyan lehetőséget biztosítani, amely idecsábít újabb befektetőket, vállalkozásokat, újabb potenciális helyi adófizetőket. Az ipari parkhoz fűzött kezdeti remények azonban a későbbiek során elenyésztek. Ez is megérne egy külön fejezetet.

Azon túlmenően, hogy a fenti és lenti hatalom azonos színű volt, azért is tekinthető sikeresnek ez a ciklus, mert Faludi nem tudott dominanciát szerezni ebben a testületben. Próbálkozásai rendre beleütköztek az egységes többségű frakció falaiba. Ez az időszak tehát a helyi politikai konszolidáció időszakának tekinthető. Sajnos, csak átmeneti volt, de erről majd a következő fejezetben teszünk említést.

 

Terbe Zoltán

További friss hírek