Választások előtt: Terbe Zoltán szubjektív elemzése 2.

felkialtojel_5A MajsaInfo online felületén Terbe Zoltán volt polgármester elemzi a majsai politikai helyzetet. Írását részletekben közöljük, és természetesen minden érintettnek biztosítjuk a válaszadás lehetőségét. Második rész.

1994-ben a parlamenti választásokon az MSZP tarolt, és az SZDSZ-el együtt kétharmadot tudtak felmutatni. A mai időkkel ellentétben csak néhány olyan törvényt hoztak, amelyhez ekkora többség kellett. Az egyik legfontosabb ilyen törvényi változás a helyhatóságokra, és a helyhatósági választásokra vonatkozott. A helyi választás immár egy fordulós lett, és aki a legtöbb szavazatot kapta, az nyert a szavazatok számától függetlenül. A polgármestert közvetlenül választották a település méretétől függetlenül, és ettől kezdve kötelező volt legalább egy alpolgármestert választani a testület tagjai közül minősített többséggel.

Ez a változás természetesen itt Kiskunmajsán is éreztette hatását. Az előző ciklusban nagy befolyásra és vezető szerepre szert tevő Faludi úgy érezte, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy népszerűséget is szerzett immár, és így a választáson önállóan indult Kiss Károllyal szemben. Kiss Károly viszont maga mögött tudhatott egy komoly társadalmi összefogást, és így elsöprő győzelmet aratott. A Faludira leadott voksok száma igen alacsony volt. Ennek hatására Faludi még a megszerzett képviselői mandátumáról is lemondott. Az elkövetkező egy-két évben, tehát nem volt önkormányzati képviselő. (Sokaknak ez az időszak az óta is „áldott állapotnak” tűnik…)

Az országos nagy baloldali meneteléssel szemben nálunk a jobb oldal nyert. FKgP 7, MDF 6, KDNP 1 fővel volt jelen. Az SZDSZ 2, az MSZP 2 fővel láthatott neki a munkának. Kiss Károly mellé alpolgármesternek Gyöngyösi Pétert választotta a grémium. Mind z szépen is ment addig, míg Kun János (MDF) képviselői lemondása miatt időközi választás keretében Faludi vissza „mászott” a testületbe. Némi belső „fúrás-faragás” után a kisgazdák szakítottak az addigi koalíciós, partnerrel az MDF-el és a KDNP-vel. Az ilyen módon megváltozott arányok közepette addig-addig helyezkedett Faludi, míg Gyöngyösi Péter mellé meg nem választották második alpolgármesternek. Számára tehát visszatért az előző ciklus „szép” világa. Befolyása ismét jelentős lett.

Ekkor szembesültünk először azzal az általa preferált technikával, amivel az óta is sokat találkozunk. Konkrétan a sportcsarnok építésekor volt ez látható. Mindaddig, amíg nem ő adhatta át az új létesítményt, nem hozott neki politikai hasznot annak megvalósítása, addig foggal-körömmel küzdött a megvalósulás ellen. Mikor úgy alakultak a dolgok, hogy megépülhetett a városi sportcsarnok, akkor azonnal a munkálatok élére állt, és úgy lépett fel, mint az ügy legnagyobb pártfogója…

Ehhez a ciklushoz az egyházi kárpótlás révén megvalósult két nagyobb beruházás kötődik. A már említett sportcsarnok és az Arany János Iskola bővítése. Hozzá kell tennünk, hogy ekkor még a pályázati rendszer gyerekcipőben járt. Uniós források még nem léteztek, a központi eklézsia is szerényebb volt. Nekünk még is sikerült előre lépnünk valamicskét.

Ebben ciklusban történt az is, hogy megromlott a viszony a Jonathermállal. A város vezetői közül néhányan azt szorgalmazták, hogy a város a termálkutak révén szerezzen jelentősebb üzletrészt az idegenforgalmi cégből, de az ez miatt keletkezett feszültséget sikerült később feloldani, és egy idő után egy szerződéssel konstatáltuk a békét. A mai napig nagyon törékeny ez a béke, leginkább attól függ, hogy ki ül a polgármesteri székben. Ez sajnos mind máig kihat a helyi turizmus fejlődésére, amely az érintett szereplők (Önkormányzat – Jonathermál) együttműködése nélkül nagyon döcögős.

Az első és a második ciklusban is az a konstelláció állt fenn, hogy ellentétes politikai oldalon voltak a helyi és az országos vezetők. Az első ciklusban jobboldali kormányzás valósult meg, és a helyben többségi SZDSZ baloldali volt. A második ciklusban ez fordítva állt fenn. Sajnos, ez a helyzet többször is végigkísérte Kiskunmajsa életét.

Elmondhatjuk azt, hogy az első ciklusban elkezdődött lövészárok-ásás ekkor sajnos tovább folytatódott. Elsősorban abban az időszakban, mikor Faludi visszakerült a „küzdőtérre”, és még inkább attól az időszaktól kezdve, mikor ismét pozícióba került, mint alpolgármester. Az általa követett vezetői gyakorlat elsősorban nem a tárgyalásos megegyezésre irányult. Kiszorítósdi, elnyomósdi volt az ő technikája. Volt akiket fenyegetni szeretett, volt akinek ígért, és volt akinek adott is a sajátos politikai érdekei alapján. A ciklus elején meglévő jobboldali koalíció általa generált felbomlása továbbvezette Kiskunmajsát azon az úton, aminek a végállomása a mai helyzet, melyben antagonisztikus, kibékíthetetlen ellentétek teszik már-már lehetetlenné az értelmes és hatékony városvezetést.

Terbe Zoltán


További friss hírek