Ezért áshatták el a 22 ezer kacsát Majsán

Úgy tudjuk, az eset nem volt egyedi: Tázláron is elföldelték a szárnyastetemeket. Utánanéztük, mi lehet a szokatlan eljárás magyarázata.

Tegnap elsőként adtunk hírt arról, hogy Majsán, a Kígyósi út mellett tömegesen földeltek el több ezer kacsatetemet. Az eset óriási felhábotrodást keltett, a környékbeliek (és a nem környékbeliek közül is sokan) attól tartanak, hogy súlyos környezetszennyezés történt, ami a talajvízre is negatív hatással lehet. Egyébként nem csak a bevett gyakorlat volt eddig az, hogy az elhullott állatokat elszállítják és megsemmisítik a fehérjefeldolgozókban, hanem a Nébih honlapján elérhető útmutató is ezt írja, jogszabályra hivatkozva.

E szerint “az állati eredetű melléktermék – így különösen az elhullott állat tetemének – tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről” gondoskodni. Sőt, ugyanebben a jogszabályban szerepel, hogy az állati eredetű melléktermékekre vonatkozó szabályok “súlyos megsértése esetén” a “jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét” az agrárminisztérium fel kell, hogy tüntesse a honlapján mint “kockázatos vállalkozás”.

Van kivétel

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azonban a Petőfi Népe kérdésére úgy tájékoztatott, hogy az érvényes állategészségügyi előírások indokolt esetben lehetővé teszik az elhullott és a leölt állatok helyben, elásással történő ártalmatlanítását. Mint írták: a „végrehajtás szervezetten, védőszerelésben, megfelelő gépek, eszközök és a földterület azonnali fertőtlenítése mellett valósult meg.”

Összesen 22 ezer növendékkacsát öltek le és földeltek el a telepen.

Megnéztük a hivatkozott jogszabályt (45/2012 VM rendelet 10. § (5) bekezdés), ahol egészen pontosan ez áll:

“Azon állati eredetű melléktermékek, amelyek szállítása állategészségügyi vagy közegészségügyi kockázattal jár, a helyszínen vagy a megyei kormányhivatal készenléti tervében – helyrajzi szám szerint – megjelölt helyen a járási hivatal engedélyével és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével elföldelhetők.”

Védték a környezetet?

Vagyis az eljáráshoz szükséges volt a járási hivatal engedélye, illetve figyelembe kellett venni a környezetvédelmi szempontokat. Ezzel kapcsolatban levélben kerestük meg a Kiskunmajsai Járási Hivatalt, amint választ kapunk, frissítjük a cikkünket.

Szakmai körökből úgy értesültünk, hogy az elföldelést az tette indokolttá, hogy a fehérjefeldolgozó üzemek egyszerűen nem bírják a terhelést.

Ez nem csoda, figyelembe véve, hogy madárinfluenza-járvány március 26-ai megjelenése óta Bács-Kiskun és Csongrád megyében összesen mintegy 1,5 millió baromfi leölésére került sor.

Bónusz kérdés

A keddi esetnél a helyszínt rendőrök biztosították. Hogy erre mi szükség volt, arra a Nébihnek küldött kérdéseinkben keressük a választ.

S. I.

További friss hírek