Ez mindenkit érint! Így adózunk jövőre!

adobevallas_68979_914825_n

A kormány benyújtotta a 2015-ös adócsomagot. A portfolio.hu összefoglalta a 261 oldalas törvénytervezetben szereplő legfontosabb változásokat, pontról pontra.

Jön az internetadó

Az adócsomagban szerepel a távközlési adóról szóló törvény módosítása, melynek értelmében a távközlési adót kiterjesztik az internetszolgáltatásra. Az adót az adatforgalom alapján kell megfizetni, minden megkezdett gigabyte 150 forintba kerül majd. Az NGM részéről már közölték is: 20 milliárd forint folyhat be az “internetadóból”.

Jön a lex OTP

Lényegét tekintve nem változik a banki különadó szabályozása 2015-ben, vagyis a bankoknak továbbra is a 2009-es korrigált mérlegfőösszegük alapján kell fizetniük. Az OTP számára kedvező változás azonban, hogy bizonyos ukrajnai veszteségei után 5 milliárd forinttal csökkenhet a bank egyébként 29,8 milliárd forintos 2015-ös adófizetési kötelezettsége.

Új pénzügyi különadót is rejt a csomag

Az adócsomagba bekerült a befektetési alapok forgalmazásának különadója is, a törvény szövege szerint a forgalmazói díj 25%-át adóként elveszi az állam. Piaci információk szerint nagyságrendileg 40 milliárd forint körüli lehet szektorszinten a forgalmazói díj, vagyis 10 milliárdos adókötelezettség kerül a szektor vállára, és akkor még a külföldi alapok értékesítéséről még nem is beszéltünk. Csak összehasonlításul, ez ötszöröse az alapkezelők által eddig fizetett különadónak.

Indul az áruforgalom ellenőrző

Az adócsomagban megtalálható a nemzetgazdasági miniszter által már bejelentett úgynevezett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER). “Ennek célja az áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének előírása, valamint az, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba hozatalra olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz” – olvasható az indoklásban. Az áruforgalom ellenőrző rendszert a NAV fogja működtetni. A törvényjavaslat kimondja: a rendszer “az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja”.

Családi adókedvezmény

A törvényjavaslat szerint 2016-tól négy év alatt kétszeresére nő a két eltartottat nevelő családok által érvényesíthető családi kedvezmény mértéke. A kedvezmény mértéke évről évre úgy nő, hogy a családoknál ottmaradó adó gyermekenként a jelenlegi 10 ezer forintról 2018-ra 20 ezer forintra nő (vagyis évente 2500 forinttal). Kettő eltartott esetén a jelenlegi 62 500 forintról 2019-re 125 000 forintra nő az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény mértéke. A rendelkezés 2016. január 1-jétől lép hatályba.

A fentiek értelmében eltartottanként és hónaponként az alábbiak szerint alakul az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény mértéke:

  1. egy eltartott esetén 62500 forint

  2. kettő eltartott esetén
    – 2016-ban 78125 forint
    – 2017-ben 93750 forint
    – 2018-ban 109375 forint
    – 2019-ben és az azt követő években 125000 forint

  3. három és minden további eltartott esetén 206250 forint.

Az első házasok kedvezménye a “házasságkötési kedv növelése érdekében”

Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkentiAz első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti. Az együttesen érvényesíthető kedvezmény hónaponként 31250 forint, 24 hónapon át vehető igénybe. Ezzel havonta 5 ezer forinttal csökkenthető a fizetendő adó.

Átalakul a cafeteria

Az adócsomag egyúttal jelentősen átalakítja a munkabéren kívüli juttatásokat (cafeteria) terhelő közteher-rendszert. A béren kívüli juttatásként adható juttatások köre változatlan marad, megnő viszont a juttatások után a kifizető által fizetendő közteher.

Az adóterhelés azonos lesz az egyes meghatározott juttatásokat terhel ő közteherrel, azaz juttatások értékének 1,19-szerese után 16% szja-t és 27% eho-t kell fizetnie a munkáltatónak. Annak érdekében, hogy a munkáltató által valamennyi dolgozójának vagy valamennyi dolgozó által megismerhető szabályzatban rögzített módon adható juttatások ne jelentsenek konkurenciát a béren kívüli juttatásoknak, indokolt e juttatások közteher alapját megemelni. A javaslat szerint a közteher alapja ilyen esetekben a juttatás értékének 1,53-szorosa. Ennek következtében a béren kívüli juttatások után 51,17% közterhet kell fizetni, a munkáltató által szabályozott módon béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások esetében pedig 65,79% lesz a közteher.

Vigyázat, változik az életbiztosítások adózása is

Mint ismeretes, idén év eleje óta 20%-os adókedvezmény jár a január 1-je után kötött nyugdíjbiztosításokra befizetett díjak után. Az idei tapasztalatok alapján pontosítja a kedden benyújtott adótörvény-javaslat a nyugdíjbiztosítás fogalmát, és számos technikai jellegű korrekciót tartalmaz. A válság korábbi éveiben népszerű teljes életre szóló (whole life) életbiztosítások adójogi előnye pedig 2017 után megszűnik.

Szabad kezet kapnak az önkormányzatok

A helyi adókról szóló törvényt is módosítja a csomag. Ennek értelmében a települési önkormányzatok adóztatási mozgástere jelentősen bővül, az önkormányzatok települési adót vezethetnek be bármely adótárgyra, ha az nem képezi törvényben szabályozott közteher tárgyát.

Így zárja le a pálinkás szabadságharcot a kormány

Az adótörvényeket változtató, a parlamentnek ma benyújtott csomag a pálinka bér- és magánfőzéssel, illetve a pálinkára vonatkozó jövedéki adózással kapcsolatban több jelentős mértékű változtatást is tartalmaz. Ezek alapján elmondható, hogy lényegében visszavonulót fújt a kormány a 4 évvel ezelőtti pálinkás “szabadságharcban”, hiszen megszűnik a tömény szeszes italokra alkalmazott differenciált jövedéki adómérték. A gyakorlatban a 0%-os jövedéki adókulcs a bérfőzésre a vonatkozó adókulcs 50%-ára emelkedik, a magánfőzés esetén pedig egy minimális, jelképes átalányadó mérték lép életbe januártól.

Népegészségügyi termékadó az alkoholokra

  1. január 1-jétől egy új termékkörrel, az ún. alkoholos italokkal egészül ki a chipsadóról, hivatalos nevén népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIIL törvény.

Itt egy új társasági adó-kedvezmény

A kormány igyekszik rávenni a cégeket a felsőoktatás támogatására. Ezzel közvetetten elismerve azt, hogy forráshiánnyal küzd a felsőoktatás. Az a cég ugyanis, amelyik egy felsőoktatási támogatási megállapodás keretében támogatást nyújt egy intézménynek, az társasági adóalap-kedvezményt vehet igénybe. A megállapodás értelmében legalább 5 évig kell támogatni az adott intézményt.

A felsőoktatási támogatási megállapodás alapján kifizetett összeg 50%-áig az adózó a támogatás (juttatás) adóévében veheti igénybe a kedvezményt – áll a törvényjavaslat indoklásában.

Még néhány változás a társasági adózásban

A társasági adó tekintetében a törvényjavaslat több szabály jogalkalmazást elősegítő pontosításáról rendelkezik. Jelentős változás az elhatárolt veszteség felhasználásának időbeli korlátozása, a K+F adóalap-kedvezmény minősítési eljáráshoz kötése, a statisztikai szűrések alkalmazásának bevezetése a transzferár szabályok kapcsán.

Egyszerűsítés a kisvállalatoknak

A kisvállalati adó 2013. január 1-jei bevezetése óta több olyan kisebb, jogtechnikai változtatás igénye merült fel, amely segíti az egységes jogértelmezést és a jogalkalmazást egyaránt. A javaslat által bevezetett kedvező változás, hogy az adminisztráció egyszerűsítése érdekében az adóalanyiság választására jogosító 500 millió forintos bevételi értékhatár átlépését a korábbi szabályhoz képest ritkábban, negyedévente kell vizsgálnia az adózóknak és kapcsolt vállalkozásaiknak. További egyszerűsítés, hogy egységesen, valamennyi adózó számára lehetővé válik a negyedéves előleg megállapítási, bevallási és befizetési kötelezettség előírása a tárgyévet megelőző adóévi várható bevételtől, illetve kisvállalati adó fizetési kötelezettségtől függetlenül.

Lesz áfacsökkenés is!

Az általános forgalmi adózást érinti, hogy 2015. január 1-jétől 27%-ról 5%-ra csökken – ahogyan Varga Mihály jelezte – köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testek értékesítésére alkalmazandó áfa kulcs. Vagyis a sertéshús esetében alkalmazott intézkedést terjeszti ki most a kormány.

Haditechnikát áfamentesen

Az Áfa törvény módosítását is kezdeményezi a csomag keretében a nemzetgazdasági miniszter. Mentesül az áfa alól a következő:

“a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt termék vagy szolgáltatás központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló értékesítése, és a Magyar Állam vagy a képviseletében eljáró központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló térítésmentes átadása”.

Az indoklásból csak annyi derül ki, hogy ezzel áfamentessé válik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások beszerzése. Bővebb magyarázatot azonban nem találni.

A portfóliókezelés viszont nem áfamentes

Egy európai bírósági ítéletre hivatkozva a törvényjavaslat kimondja, hogy szükséges a portfóliókezelés áfa megítélésének megváltoztatása. A csomag konkrétan azt tartalmazza, hogy a portfóliókezelésre nem vonatkozik áfa mentesség 2015. január 1-jétől, ha azt egyéni ügyfelek részére nyújtják. Továbbra is adómentes marad azonban az alapkezelés, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfóliókezelés.

Az irodai papír után is kell környezetvédelmi termékdíjat fizetni

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ktdt.) is lényeges változásokat kezdeményez a ma benyújtott adótörvény csomag, hiszen egyrészt hat környezetvédelmi szennyezői kategória kerül bevezetésre, másrészt kibővül a törvény tárgyi hatálya például a mosószerrel és az irodai papírral is. Mindkettő kapcsán az évi két mázsa feletti mennyiségnél már nem minősül csekély mennyiségű kibocsátónak a közteher-fizetésre kötelezett. Utóbbi lehet a forgalmazó – aki kizárólag végfelhasználó vevő részére termékdíj köteles terméket belföldi forgalomba hoz -, illetve a saját célra felhasználó vagy készletre vásárló kötelezett is.

www.portfolio.hu

További friss hírek