Kunhalmi: a többség nem lehet ellenzékben

 

Sokan voltak a kíváncsiak az MSZP majsai származású budapesti elnökére.

„Az oktatásban Európa sereghajtói vagyunk, ma már nem lehetünk büszkék a mezőgazdaságunkra és alig van egészségügy. Ezt meg kell változtatni, egy normális Magyarországot kell építenünk április 8. után” – vezette fel az MSZP választási fórumát Horváth Tamás. A párt országgyűlési képviselőjelöltje a majsai kulturális központ színháztermében összegyűlt mintegy százfős közönség előtt elöljáróban beszélt néhány tipikusan helyi témáról: fejleszteni kell az üdülőfalu infrastruktúráját, rendbe kell tenni a Fő utcát, szükség lenne egy elkerülőútra a Félegyházi és a Szegedi út között és sokkal szigorúbban kellene lecsapni a drogkereskedőkre.

Kunhalmi Ágnes messzebbről kezdte: szerinte az egyik legjobb döntés volt, hogy Magyarország 2004-ben belépett az Európai Unióba. Soha ennyi pénzt és figyelmet nem kaptunk, ráadásul Európa egy olyan közösség, amely nem csak a gazdasági prosperitás, hanem a béke záloga is – hangsúlyozta. „Éppen ezért nem az a baj, ha a kormány Oroszország felé fordul, hanem az, hogy az EU-tól eltávolodik” – fogalmazott.

Az MSZP budapesti elnöke megjegyezte: az Elios-botrány is jelzi, hogy az EU-források nem oda jutna, ahova kellene. „A jobboldaliak egyfajta történelmi igazságtételként fogják fel, hogy ki kell alakítani egy új nemzeti felső osztályt. Ugyanakkor már sok fideszes is rájött arra, hogy messze nem erről van szó, ami itt zajlik az nettó lopás” – jelentette ki.

Szerinte a kormányváltáshoz demokratikus összefogásra van szükség, de ebbe nem érti bele a Jobbikot. „Erkölcsi és világnézeti szempontból sem tudok azonosulni olyanokkal, akik elégetik az uniós zászlót, de taktikailag sem célravezető a Jobbikot bevonni a választási együttműködésbe, mivel, ha a jelöltjük visszalép, akkor a szavazóik jelentős része a Fideszre szavaz és nem az ellenzékiekre” – magyarázta Kunhalmi.

Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz az erős nemzetállam építését hangoztatja, megjegyezte: milyen nemzetállam az olyan, ahol a tankötelezettség leszállításával 50 ezer gyerek került ki az oktatási rendszerből, rohamosan nő a funkcionális analfabéták száma, több régióban csökken a várható élettartam, és duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma.

Hangsúlyozta: az ország jövőbeni gazdaságát az oktatás minősége határozza meg. Ennek ellenére az állam diszkriminálja a diákok jelentős részét: az egyházi iskoláknak háromszoros normatíva jár. Kunhalmi nem az egyházi normatívát csökkentené, hanem az állami iskolák finanszírozását emelné fel erre a szintre.

„Ők azt mondták, hogy a haza nem lehet ellenzékben. Én azt mondom, hogy a többség nem lehet ellenzékben, hiszen többen vannak azok, akik elégedetlenek a kormány teljesítményével” – fogalmazott végül Kunhalmi Ágnes.

MI