Jó hír a gazdáknak: harmadára csökkent a jégkár

 

Tavaly május 1-től működik a jégkármérséklő rendszer az országban. Az elmúlt fél év tapasztalatairól, a rendszer hatékonyságáról a baon.hu kérdezte Gáspár Ferencet, a megyei agrárgazdasági kamara elnökét.

Kevesebb volt a jégkár 2018-ban, mint az előző években, annak ellenére, hogy az időjárás igen szeszélyes volt. Gáspár Ferenc megyei agrárkamarai elnök elmondta: a természeti kockázatok, így a jégkárok elleni védekezés évek óta húzódó, a jégverések alkalmával mindig vissza-visszatérő téma volt a hazai agráriumban.

A Dél-magyarországi Jég­eső­elhárítási Egyesülés (NEFELA) kezelésében több mint negyed évszázada működik eredményesen jégkármérséklő rendszer. Ennek a tapasztalatait kihasználva, valamint a gazdasági szempontok figyelembevételével célszerűnek látták a kormányzati és szakmaközi szervezetek, hogy megvalósuljon a teljes, országos lefedettséget biztosító jégkármérséklő rendszer. A NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) élére állt ezeknek a gazdálkodói és kormányzati törekvéseknek. Az országban a rendszer összesen 986 talajgenerátorral kezdte meg a védekezést: a NEFELA területén már meglévő 141 generátoron túl további 845 új talajgenerátort helyezett üzembe a köztestület, melyek közül 222 automatikus működtetésű.

Az országos jégkármérséklő rendszer üzemelésének első évében 70 százalékkal kisebb területre jelentettek jégkárt a gazdálkodók, amivel több milliárd forint kárt előzött meg csak a mezőgazdaságban a NAK által működtetett hálózat. A talajgenerátorok a védekezési szezonban országosan átlagosan 87-szer léptek működésbe és 479 órán keresztül üzemeltek. Ebben a mutatóban Bács-Kiskun megye a csúcstartó, közel 640 órával és 107 bekapcsolással.

Jégelhárító talajgenerátor Kisunmajsa határában.

A gazdálkodók tavaly 22,5 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami 70 százalékkal alacsonyabb az előző évinél és közel 50 százalékkal marad el az elmúlt 5 év átlagától. A jégkár aránya tavaly a bejelentett mezőgazdasági káron belül 13 százalék volt, míg tavalyelőtt ez az érték elérte a 37 százalékot is. Az elmúlt 5 év átlagához viszonyítva pedig ez a szám kevesebb mint a felére csökkent.

Egy átlagos májusi hónapban 5–7 napon mutatkozik zivatartevékenység, de tavaly ez 27 nap volt. Júniusban és júliusban is hasonlóan szélsőséges időjárás volt jellemző 26-26 zivataros nappal.

Ebben a váratlan időjárási környezetben a hatóanyagként használt ezüst-jodidból a tervezett 280 ezer liter helyett 390 ezer litert vásárolt a kamara. A szélsőséges időjárásnak köszönhetően a tavalyi védekezési költség mindent egybevéve 1,5 milliárd forintra tehető, amit a NAK a kárenyhítési alapból finanszírozott, tehát elmond­ható, hogy a rendszer működtetése a gazdák részéről további befizetést nem igényelt.

baon.hu/fotó: MajsaInfo

További friss hírek