Járási prózamondó találkozót szervez a Városi Könyvtár

 

A Konecsni György Kulturális Központ, Tájház és  Városi Könyvtár 2016-ban is megrendezi a Járási Prózamondó Találkozót.

A versenyre a szervezők az alábbi korcsoportok jelentkezőit várják:

  • általános iskola alsó tagozat
  • általános iskola felső tagozat
  • középiskolai tanulók

 

A találkozón egy szabadon választott magyar prózai alkotás legfeljebb 5 perces felolvasásával lehet indulni, valamint – korcsoportoknak megfelelő,- a zsűri által választott – kötött szöveget is fel kell olvasni majd a versenyen. A kettő összetett eredményéből születik meg a helyezések sorrendje.

Kategóriánként 2-2 tanuló nevezését tudják fogadni a helyi és járási iskolákból, középiskolákból.

(A Kiskunmajsán élő, valamint a más városokban tanuló középiskolás diákokra is vonatkozik a versenyzés lehetősége!)

Nevezési határidő:

  1. november. 21.(hétfő)

A rendezvény időpontja:

  1. november 24.(csütörtök) 14 óra

Helyszín:
Városi Könyvtár Kiskunmajsa
Fő u. 62. 6120
77/481-630
kmajsa@vkmajsa.hu

Minden érdeklődőt szeretettel vár a könyvtár! 

 

Zsűrizési szempontrendszer

Célja: a kiskunmajsai Városi Könyvtár rendezésében szervezett prózamondó verseny tisztaságának, szakmai hitelességének megőrzése és színvonalának emelése.

A zsűri tagjai három szempont szerint értékelnek és pontoznak:

  1. Szövegválasztás(1-3 pont)
  2. Beszéd, technikai eszközök(1-4 pont)
  3. Előadói teljesítmény (1-8 pont)

A zsűritagok minden elhangzott előadásra a három szempont által összeadott pontok összegét adják az egyes prózamondóknak, ez összesen maximum 15 pont lehet. Összesítést követően a zsűri a relatív végeredményt még megvitatja, és konszenzusos döntéssel alakítja ki a végeredményt. A zsűri bármely tagja az értékeléskor nyilvánosan megfogalmazhatja különvéleményét, és adott esetben saját személyében felajánlhat különdíjat.

Az egyes szempontok tartalma:

  1. Szövegválasztás:a prózamondó korának, érzelmi, értelmi fejlettségének, személyiségének, egyéniségének, hangjának stb. megfelelő szöveget választott-e. A mű irodalmi értéke. A mű hossza, részlet/részletek esetén azok szerkesztése.
  2. Beszéd, technikai eszközök:artikuláció, ritmus, beszédhiba súlya, tájnyelv indokolt preferálása/elvetése, légzéstechnika, ütem, hangsúly, hanglejtés, áthajlás/enjambement, hangerő, hangszín és egyéb verbális eszközök használata (pl. kérdések, közbevetések technikai megvalósítása, érzékeltető szünetek, fokozások, érzékeltetések, egyéb előadói technikák)
  3. Előadói teljesítmény: értelmezi-értteti, látja-láttatja, érzi-érezteti, érzelmi-értelmi üzenet, kisugárzás, pódiumi viselkedés, öltözet, non-verbális eszközök használata, összhatás, pódiumi létállapot megléte, természetesség, spontaneitás, felolvasás – értelmező olvasás közti különbségek felismerése és megvalósítása az adott szövegen keresztül, stb.

A zsűri döntésénél fontos szempont, hogy a művek tolmácsolása során a fellépők élnek-e a beszédszerűséggel, a jelenidejűséggel; azaz rendelkeznek-e a próza tolmácsolásához a megfelelő eszközökkel, mennyire tudják átélni; él-e a szemük, az arcuk, érthetően mondják-e a szöveget.

Noha az értékelők szubjektív véleménye teljes mértékben soha nem zárható ki, a fentebb összesített értékelési és pontozási rendszer betartásával jelentős objektivitás érhető el. A prózamondó versenyek értékelése alapjában magában rejti az értékelők szubjektumának negatív hatását. Ez teljes mértékben soha nem zárható ki, de a fenti értékelési és pontozási rendszer betartásával mintegy 80%-os objektivitás érhető el. Vigyázni kell, hogy a zsűrizés ne húzódjon el hosszan, ezért célszerű elsőként a pontszámokat összesíteni, utána megkezdődhet az eredmények megvitatása a szakmai érvek alapján.

Készült a Magyar Versmondók Egyesülete szempontrendszere alapján. (megtalálható a www.vers.hu/mve-zsuri oldalon)