Átadták Szankon a Kiskun Emlékhelyet + FOTÓK

A történelmi korok az építményeket hol elmossák, hol átépítik, de az alapjaik mindig megmaradnak. A magyar kultúra is ilyen alap, amelyre büszkén és bizalommal építhető a 21. század, mert Magyarországnak volt ezeréves múltja és lesz ezeréves jövendője is – mondta Nagy István agrárminiszter a Kiskun Emlékhely megnyitóünnepségén pénteken Szankon.

A miniszter a Kiskun Emlékhelyet köteléknek nevezte, amely a magyarság közös történelméhez köt, amely emlékeztet és közelebb hoz, miközben megidézi a tradíciókat. Mint mondta, a múlt egy iránytű, amely a helyes útra vezet, támpontot ad és erősebbé teszi a magyar közösséget.

Nagy István szerint a kunok hűsége, bátorsága és elszántsága példamutató, amelyből tanulni kell. A szankiakat pedig köszönet illeti, hogy nem feledték értékeiket, hogy büszkén vállalják történelmi gyökereiket, hogy hisznek a múlt igazságában és ezért tovább örökítik a magyar hagyományokat a következő nemzedékeknek – tette hozzá.

    Kiemelte: harminchárom kiskun település azért fogott össze, hogy múltjukat megörökítésére közös emlékhelyet hozzanak létre. Az összefogásuk, együvé tartozásuk jelképe az emlékmű közepén álló kunhalom, amely nemcsak a közös örökséget, de hősi halottaikat, elődeiket is megidézi – fogalmazott.

Nagy István emlékeztetett arra, hogy a régészek az emlékpark területén templomot tártak fel. Ősi szentélyt, ami bár elporladt, de a nép, aki építette, helyben maradt és felépítette újra otthonát. A tárcavezető szerint a nemzet egésze számára is ugyanilyen fontos a hagyományok életben tartása, a történelmi emlékezés.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a térség országgyűlési képviselője elmondta: mélyen megérintette a kunok szabadságvágya, összetartozásának tudata, a kun történelmi hagyományokat ápoló egyesületek rendkívül gazdag világa, valamint azok a mondák, mítoszok és versek, amelyek még mindig őrzik azt a kötést, hogy mit jelent kunnak lenni – fogalmazott.

Kiemelte: a Lakitelek Népfőiskolán már folynak az előkészületei egy kun képes lexikon összeállításának. A Kiskunság és a Nagykunság településeinek története mellett a lexikonban helyet kap a szanki Kiskun Emlékhely is – tette hozzá.

Patkós Zsolt Szank község polgármestere úgy fogalmazott: mind a harminchárom település büszke lehet a Kiskun Emlékhelyre. Mint mondta, “a kialakított emlékhely csak egy építmény, de ennél sokkal több a küldetése: a harminchárom kiskun település jövőjének beteljesítése”, az itt élőknek ugyanis nemcsak ébren és életben kell tartaniuk elődeik emlékét, hanem meg kell őrizniük és át is kell azt adniuk a jövő nemzedékének – fogalmazott.

Az ünnepségen elhangzott, hogy a Kiskun Emlékhely kialakítása a Szank közelében talált Árpád-kori település maradványainak régészeti feltárását követően kezdődött meg. A kun települések közös gyökereit és történelmét bemutató komplexum – amelyet mintegy 350 millió forint pályázati forrásból valósított meg a helyi önkormányzat – 4,5 hektáros területen fekszik.

    A Kiskun Emlékhelyen 21. századi technikával mutatják be 600-700 év teljes történelmét, beleértve a kunok letelepedését és magyarságba történő beolvadását. A látogatók egy történelmi tanösvényt végigjárva ismerhetik meg a kunok Kárpát-medencei történetét, mindennapi életmódjukat.

Az emlékhelyen látható az ott feltárt, kettős körárokkal védett középkori templomrom és a cölöpsánccal körbevett temető, továbbá felépítettek négyféle háztípust: jurtát, Árpád-kori földházat, egy 14-15. századi kun lakóházat és egy 19. századi tanyát is.

A Kiskun Emlékhely megnyitóját követően vette kezdetét az I. Kárpát-medencei Nomád Viadal. A megmérettetésre az anyaországbeli lovas hagyományőrzők mellett Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről, Muraközből és Horvátországból is érkeztek lovasok. A viadalon több mint harminc harcos verseng egyéniben és csapatban is. Az akadálypályán váltott fegyverekkel elvégzett feladatok során azonban nem a gyorsaságot díjazzák majd, hanem a ló és lovasa összeszokott, harmonikus munkáját. (MTI)

FOTÓK: Sebestyén István

További friss hírek