„A migrációs gondok miatt nem az agrárköltségvetést kellene csökkenteni”

Telt ház előtt beszélt az agrártámogatások jövőjéről Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár, valamint Kis Miklós vidékfejlesztési államtitkár a kiskunmajsai kulturális központ színháztermében. A rendezvény házigazdája Patkós Zsolt, Szank polgármestere, a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás elnöke volt.

„A tavalyi volt Magyarországon az eddigi feljegyzett legmelegebb esztendő, ennek ellenére a mezőgazdaság nem zárt kedvezőtlen évet. Mindenki érezte, hogy komoly kihívás volt az őszi vetés, most pedig aggódunk, hogy mit fog eredményezni a tavaszi száraz időszak” – kezdte előadását Feldman Zsolt. A mezőgazdaságért felelős államtitkár kiemelte: a tavalyi – hektáronként 73 ezer forintos – területalapú támogatások kifizetését április végéig lezárják.

Ezen felül az agráriumból élőket segítik a 2015-ben bevezetett termeléshez között támogatások is, amelyeket például a sertéstenyésztők, illetve a baromfitenyésztők is igénybe vehetnek. A baromfitámogatási program decemberben lejárt, és ahhoz, hogy folytatódni tudjon, az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges, ám egy éve tartó tárgyalások nyomán sem sikerült ehhez megkapni a jóváhagyást – jegyezte meg Feldman Zsolt. Hozzátette: március végig eséllyel lezárják ezeket a tárgyalásokat, az érintett tenyésztők pedig a negyedéves támogatási igényüket 100 százalékban meg fogják kapni.

Az államtitkár hangsúlyozta: azok a gazdák, akik tavaly természeti csapások miatt kárt szenvedtek, és igényüket benyújtották, a hozzájárulást megfizették, kártérítésben fognak részesülni. Az országosan 7,6 milliárd forintot a következő hetekben fogja folyósítani a magyar Államkincstár.

Feldman Zsolt arra is kitért, hogy a május 26-i Európa Parlamenti választásnak az agrárpolitika szempontjából is van jelentősége. Az Európai Bizottság ugyanis olyan költségvetési javaslatot terjesztett elő, ami a 2020 és 2027 közötti időszakban csökkentené az agráriumra fordítható közvetlen támogatásokat (16 százalékkal), valamint a vidékfejlesztési támogatásokat is (26 százalékkal).

Ezért az államtitkár szerint olyan összetételű Európa Parlamentre lesz szükség, amely képes képviselni a mezőgazdasági kötődésű európai – és benne a magyar – vidék érdekeit.

Hozzátette: arra is lehet számítani, hogy a támogatások környezetvédelmi feltételei hangsúlyosabbá válnak. Az államtitkár szerint az új támogatási rendszer 2021 január 1. előtt nem fog elindulni.

Kis Miklós vidékfejlesztési államtitkár előadásában elmondta, a jelenlegi Vidékfejlesztési Program 1300 milliárd forintjából eddig több mint 400 milliárd forintot fizettek ki, a kifizetésekre 2023-ig lesz lehetőség.

Bács-Kiskun megyében több mint 14.600 több nyertes támogatási kérelemre több mint 114 milliárd forintot ítéltek meg.

A választókerületben ez utóbbi összeg 28 milliárd forint. Ebből a baromfi ágazatnak 5 milliárd forint jutott, az élelmiszer-ipari beruházásokra 3,5 milliárd, terménytároló korszerűsítésre pedig több mint egymilliárd forint.

Kis Miklós kiemelte, hogy az úgynevezett visszahulló forrásokra nem írnak ki új pályázatokat, ezekkel ugyanis már korábban kalkuláltak, így a fel nem használt összegeket a bent lévő igények kielégítésére használják majd.

Több támogatási célra még lehet pályázni, például borszőlő ültetvényekre, tanyavillamosításra, öntözésfejlesztésre vagy éppen termelői csoportok létrehozására, illetve erdősítésre.

 

Kis Miklós is kitért arra, hogy az Európai Bizottság 2020 után komoly vágást tervez az agrár- és vidéktámogatások terén, holott az igények növekednek. Megjegyezte: „megértjük egyes tagállamok belső gondjait, szociális és migrációs problémáit, de ezek miatt nem az agárköltségvetést kellene csökkenteni”. Ezért szerinte sem mindegy, hogy milyen lesz az EP összetétele május után.

Hozzátette: a két támogatási program között vagy egy átmeneti programra lesz szükség, vagy saját forrásból kell elkezdeni a kifizetéseket. S. I.

További friss hírek