1956: egy majsai “közellenség” története

15_ számú képAz 1956-os forradalom és szabadságharc majsai eseményeinek egyik főszereplője volt Nagy Ferenc, az akkor megalakult Nemzeti Bizottság elnöke. Történetét az akkor nyolc éves lánya, Gabriella mesélte el a MajsaInfónak.

Az ’56-os események leggyakrabban emlegetett, és legnagyobb jelentőségű helyi eseménye a Négusként ismert Neményi József október 27-én történt meglincselése volt. Az állampártot a begyűjtési csoport, majd a kereskedelmi és ipari bizottság vezetőjeként kiszolgáló férfira Gabi néni is emlékezett: a piacon önkényesen belenyalt a tejfölbe, és ha valakinél két kenyeret talált, az egyiket elvette – utálatos emberként tekintettek rá a majsaiak. „Emlékszem, apukám nem jött haza aznap, amikor Négust megölték. Ő nem vett részt a lincselésben, a szabadságharc leverése után mégis üldözte a hatalom” – mondta az asszony. Gazdálkodásból élő édesapját ugyanis megválasztották a Nemzeti Bizottság elnökévé. Legfontosabb intézkedései közé tartozott, hogy élelmiszert – zöldséget, húst – szállíttatott az ínséges időket élő fővárosba. Pozíciója azonban – sajnos – „pünkösdi királyságnak” bizonyult.

„A szovjetek bejövetele után nem kevés félnivalója volt. Nem csak a bizottsági szerepe miatt, hanem azért is, mert a családunk jó barátságban a majsai forradalmi eseményeket irányító Klúcsó fivérekkel. Őket távollétükben – másokhoz hasonlóan – halálra ítélték Négus megölése kapcsán” – emlékezett vissza az asszony. Nagy Ferenc hónapokig bujkált, hol Jugoszláviában, hol a nádasban – ugyanannál a rokonnál csak egyszer fordult meg, nem csak magát, hanem őket is védve ezzel. Helyzete korántsem volt egyszerű, hiszen számkivetettsége éppen a téli hónapokra esett…

A felvétel bujdosása idején készült Nagy Ferencről. Forrás: családi archív
A felvétel bujdosása idején készült Nagy Ferencről. Forrás: családi archív

„Nálunk rendszeresen razziáztak a rendőrök és a katonák. Egy alkalommal éppen akkor jöttek, amikor apukám is haza akart látogatni. Vélhetően tudtak róla, valaki elárulhatta a tervét. Vagy harminc egyenruhás szállta meg az otthonunkat, anyukám nem volt otthon, mert apukám elé szaladt, hogy értesítse, eszébe ne jusson hazatérni. Emlékszem, hogy egy pipaszárlábú tiszt megszorította az államat miközben azt kérdezte, hogy hol vannak a szüleim. Nem értettem, hogy mi zajlik körülöttem, de emlékszem, hogy arra gondoltam, de jó lenne belerúgni ebbe a katonába” – idézte fel Gabi néni. A hatóság emberei az egész tanyát átvizsgálták a szénakazlaktól a gólyafészekig, de nem találták meg az egykori bizottsági elnököt.

Amikor lecsillapodtak a kedélyek, Nagy Ferenc hazatért a családjához, és kitűzték a tárgyalása idejét is. Bár felmentették, előtte egy „jegyzőkönyv felvétel” ürügyén behívatták a városba, és úgy megverték, hogy ülni sem bírt. Arra a kérdésre, hogy vajon másokhoz hasonlóan miért nem vándoroltak ki, Gabi néni azt mondta, édesanyja idős szüleit nem akarták egyedül hagyni, annál is inkább, mert nagypapája hadirokkant volt. Családjuk ugyan „rendszeridegennek” számított a későbbiekben, ugyanakkor ezt nem élték meg tragédiaként. „Apám szabad ember volt, aki kitűnően érezte magát a gyümölcsfái között. Az én továbbtanulásomnál felkerült az adatlapomra apám múltja, de szerencsére sikerült bejutnom a bajai vízügyi középiskolába” – mondta interjúalanyunk.

Nagy Ferenc hét évvel ezelőtt halt meg. 84 éves volt.

MajsaInfo/Sebestyén István

majsainfo

You might also like